Amikor a vágtázó lovakhoz hasonlóan dübörög a gazdaság, amikor úgy érzed, hogy jól mennek az ügyek, akkor sem engedheted el a gyeplőt!
Sokan hajlamosak a jól menő üzlet kisebb hullámait alulértékelni. Mások csak a bevételeket számolják, a kiadásokat egyáltalán nem összegzik. A cégvezetők között elterjedt gyakorlat, hogy vajmi keveset törődnek a gazdálkodás eredményeivel, a piaci kihívásokkal, a hosszú távú értékekkel. Ennek a szemléletnek az a következménye, hogy elveszítik a kontrollt, kicsúszik a pénz a kezük közül, és amikor ennek tudatára ébrednek, elviselhetetlen feszültség lesz úrrá rajtuk.
Szorult helyzetükben rossz döntések sora születik, a kapkodás az idegesség velejárója. Általában ezen a ponton még hisznek a vállalkozók a csodában, hiszen egyszer már elérték a vágyott sikert, így el sem tudják képzelni azt, hogy most nem tudnak túllendülni a nehezebb időszakon. Gyakran azonban el kell menni a falig, le kell menni a gödör aljára, hogy szembesüljenek azzal, hogy a itt a vége. Ezen a ponton, a végponton hajlandóak visszagondolni arra, hogy miként is kerültek ebbe a helyzetbe.
Te még tartod a célirányt, vagy már a döglött lovon lovagolsz?